Nem, nem az, de az ember kínjában már röhög. A tavaly
áprilisi gasztroszópiánk óta nem kellene csodálkoznom azon, hogy ahány orvos,
annyi vélemény, de mivel gyakran akár az élete is múlik azon az embernek, hogy
melyik orvoshoz kerül, milyen diagnózist és kezelést kap, felháborítónak
tartom, hogy ennyire nincs egységes protokoll és tájékoztatás a páciens felé.
Nyilván azért van a szakorvos, hogy felkeresd, de minden
csip-csup üggyel nem szaladnál a
szakrendelésre. S még ott se mindegy, épp kihez keveredsz. Mert egyszer vidéken
az állítólag „sebész” olyan oltári marhaságot mondott az egyik anyukának, hogy
leesett az állam. Konkrétan: gyomorsebbel, egész pontosan a szonda helyét
biztosító sztómával a szonda kiesése után várjon reggelig. ?!?!?! De akkor
beforr a seb és műthetik újra. Ezt még én is tudom, meg a józan ész is azt
mondja, hogy az emberi szervezet nem vár
reggelig, hanem azonnal forrasztja a sebet, hisz a gyomráról van szó, nem a
kilyukasztott fülcimpájáról.
A konkrét apropója ezen írásnak az, hogy Ödön november óta
taknyos. Nem jön ki belőle, még mindig. 3x volt tüdőgyulladása, állítólag, de
csak az elsőnél volt lázas. Krupp is befigyelt egyszer, de az nem fenyegeti
azóta sem. Viszont novembertől stridora
van, azaz zajosan, nehezítetten veszi a levegőt.
Voltunk egy nagyszerű pulmonológusnál a Heim Pálban, aki
visszanézte a mellkasröntgeneket, s megjegyezte, hogy nem lát igazán
tüdőgyulladásra utaló képet; igaz, Ödönt se látta abban az állapotban, és az
lett volna a döntő. Már itt kicsit furcsán éreztem magam.
Aztán külön tetszett, hogy a háziorvos megtekintvén a
márciusi koponya MR leletét, megjegyezte, hogy ott áll (részben latinul), hogy
arcüreggyulladása is volt a legénynek (addigra már volt egy Augmentin kezelés,
ami vélhetően erre is jótékonyan hatott). Kösz. Addig már két orvos is látta a
leletet, egyik se jelzett nekem semmit! Én balga, most nem szótáraztam ki az
összes deákul írt szót, de ezentúl megint megteszem. Mert tudatlanul kérdezni
sem lehet rendesen, ugye…
A pulmonológus fül-orr-gégészhez irányított minket,
konkrétan ahhoz a kollégájához aki alvásvizsgálatot is végez, kiderítendő, a
stridor mennyire rontja esetleg az oxigénellátást. Július 2-re van időpontunk,
addig váááárunk… Fffff
Megpendítettem az
arcüreggyulladást is a fül-orr-gégésznél, mire elmondta, hogy ez a vélemény
nagyon sok koponya MR leleten szerepel, mert az arcüreg igen érzékeny terület.
Szóval nem feltétlenül jelent komoly problémát. Nincs ezzel baj, de akkor is
örülnék, ha általában egyfélét hallanék a különböző orvosoktól.
Komolyan, hogy okoskodjak Ödönről (vagy akár magamról), ha
mindenki mást mond? Felelős döntést kellene hoznom, és nem adják meg rá az
orvosok az elemi lehetőséget, mert nincs meg a korrekt menete annak, hogy miről
mit mondjanak, s nem feltétlenül küldik a megfelelő kollégához a delikvenst, ha
bizonytalanok. Ehelyett az az általános hozzáállás, hogy minden orvos mondja a
magáét, miközben sajnos lenézik a gyógyszerészeket és a képalkotó eljárások
szakértőit (radiológus, szonográfus), akik tényleg sokat segíthetnének abban,
hogy megfelelő ellátást kapjunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése