Első körben azt mondanám, ezek drasztikus beavatkozások, és nem visszafordíthatóak sajnos. Ödön fiam is így marad már, fundoplikálva.
Mióta kicsit megismertem laikus szülőként a BMC-t, azaz a Body Mind Centering módszert mint mozgásterápiát, azóta gondolom úgy, hogy a belső szervek statikája/ egyensúlya is igen fontos, tehát cseppet sem mindegy, milyen formát vesz fel belül pl. a gyomrunk. Mert nem csak a kemény csontrendszer torzulásai nehezíthetik a harmonikus mozgás, testtartás elérését/fenntartását, hanem a lágy részek bolygatása is okozhat komoly gondokat.
A címben említett két műtéti eljárás akkor kerül képbe, ha igazoltan rossz a motilitás (vagyis a táplálék továbbítása a nyelőcsövön át a belek felé), azaz készült kontrasztanyagos nyeletéses röntgen (felső passage vizsgálat), mely kimutatja, hogy
- reflux van,
- vagy az alsó gyomorkapu (pylorus) rosszul nyit (ezért telítődik a gyomor, mert ott reked a táplálék, ez hányást is okozhat)
- vagy gyenge a gyomorszáj, rosszul zár, visszaengedi a táplálékot a nyelőcső felé
- vagy a belek túl lassan fogadják és továbbítják a gyomorból érkező táplálékot.
Ha ezeken a tüneteken a fej felől megemelt alvó pozíció sem, és a gyógyszerek sem segítenek, és úgy tűnik nincs más megoldás, akkor felmerül a műtét, azaz a konkrét problémától függően a gyomorszáj, vagy a pylorus mentén vágnak/varrnak. Régen a szonda behelyezésével egyszerre fundoplikáltak és végeztek pylorus plasztikát. Ez volt a bevett szokás sajnos (sebészünk mesélte). Ma már jobban mérlegelik, tényleg szükséges-e ezeket is elvégezni.
A fundoplikáció során a gyomor felső részét megfogják, kissé felemelik, a gyomorszáj mentén körbetekerik és levarrják. Különböző mértékben történhet ez, talán a leggyakoribb a Nissen féle, amikor 360°-ban történik az a bizonyos körbetekerés. Így egyfajta gallér képződik a gyomorszáj mentén. Mechanikusan ez a gallér egyrészt úgy véd a refluxtól, hogy a visszafelé meginduló gyomortartalmat boltozatos formája miatt visszatereli. Másrészt amikor telítődik a gyomor, a gallér is ráfeszül a gyomorszájra, szorítja azt.
https://de.wikipedia.org/wiki/Fundoplikatio#/media/File:Fundoplicatio_nach_Nissen_Zeichnung.jpg
Csakhogy van egy-két bibi:
- ha pumpával táplálunk bólus helyett, akkor nem annyira telítődik a gyomor az időben elnyújtott adagolás miatt, tehát a gallér nem feszül rá annyira a gyomorszájra
- a gallér boltozata nemcsak a táplálékot tereli vissza, hanem a természetes gázokat is, azaz megnehezítheti a böfögést
- ritka mellékhatásként rekeszizomsérv is előfordulhat, ha a szövetek lágyak; azaz a felül feszülő gyomor átnyomódhat a rekeszen
http://images.google.de/imgres?imgurl=https%3A%2F%2Fupload.wikimedia.org%2Fwikipedia%2Fcommons%2Fthumb%2F8%2F86%2FHiatus_hernia.svg%2F878px-Hiatus_hernia.svg.png&imgrefurl=https%3A%2F%2Ffr.wikipedia.org%2Fwiki%2FFichier%3AHiatus_hernia.svg&h=1024&w=878&tbnid=EhZeJtje7Hh5lM%3A&vet=1&docid=miiFSLkBrucJhM&itg=1&ei=JSAhWNTyOsSbsAH1q6TIDg&tbm=isch&iact=rc&uact=3&dur=554&page=0&start=0&ndsp=16&ved=0ahUKEwiUma2m95fQAhXEDSwKHfUVCekQMwgdKAAwAA&bih=770&biw=1600
A pylorus plasztika esetén "fixálják" az izomgyűrűt, azaz ha valami miatt szűk, rosszul nyit, akkor bemetszést ejtenek, s így teszik átjárhatóvá az utat a gyomortól a belek felé.
[Ebben személyes tapasztalatom nincs, és nagyon örülök, hogy legalább ezt megúsztuk.]
Élünk vele, kísérletezünk,orvoshoz, fejlesztésekre járunk számtalanszor, és tapasztalunk. Leírok belőle ezt-azt, hátha még egyszer valakinek érdekes/hasznos lesz.
2016. november 7., hétfő
Tápszerek
Régen már írtam többek között arról is, mi menjen be a szondán, szerintem milyen szempontok merülhetnek fel. A Nutricia részéről sztenderd (és nagy mértékben helytálló) álláspont az, hogy a tápszeres etetés az ésszerű, mert nem kell borzasztóan nagy mennyiségű hígított táplálékot bevinni kevés kalóriáért cserébe (értsd: a turmixolt ételt még hígítani kell, hogy átmenjen a szonda csövén, ezzel is kevesebb kcal jut egy-egy ml-re).
A természetes alapanyagokból főzött házikoszt ideális étel lenne (jobban ki lehetne próbálni, mire allergiás esetleg a beteg, mire nem), de ha valamilyen okból törekedni kell a kis térfogatra egy-egy étkezésnél, akkor kiütéssel győz a tápszer.
Illetve, ha pumpás etetés van, akkor is csak a tápszer az esélyes, a "rendes" élelmiszerek elaakadnak a szerelékben még jó hígítás mellett is.
Ha pedig jejunális (vékonybeles) szondáról beszélünk, akkor ún. előemésztett ("peptisorb") tápszerre van szükség, és akkor kifejezetten a speciális készítmények jöhetnek csak szóba (s persze a pumpás adagolás).
Tápszerfajták, amelyekről én tudok eddig: hidrolizált, előemésztett, aminosavas, ketogén. Vannak még kifejezetten a hízást elősegítő, és/vagy rostdús termékek is (pl. Infatrini)
[Példákat a Nutricia palettájáról tudok hozni, mert azokat ismerem. Érdemes kutatni, mert más cégek is vannak (pl. Fresenius Kabi), s lehet, hogy épp az ő tápszerük lesz a megfelelő.]
Hidrolizált: tejből készítik, fehérjelebontó eljárásokkal, ehhez adagolnak még különböző egyéb alapanyagokat. Az enyhébb tejallergiáknál jól használhatóak. pl: Milumil Pregomin http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/milumil_pregomin/200990
Előemésztett: idegen szóval "peptisorb"; a vékonybeles szondákba csak ez kerülhet, hiszen a gyomor emésztő funkciója itt kimarad. pl: Infatrini Peptisorb
http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/infatrini_peptisorb/201203
Aminosavas : elementáris (elemi szintű) táplálásra való, hipoallergén, számtalan allergiára jó, mert alap építőkövekből, aminosavakból "rakták össze", és nem tejből hidrolizálták. Aki nagyon allergiás, annak a hidrolizálás (lebontás) is kevés.
[Nem tudom, mert sosem kérdeztem erről orvost, de lehet, hogy akár ez is mehet jejunális szondába?!?] pl. Neocate LCP
http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/neocate_lcp/200345
Ketogén: epilepszia esetén releváns; a ketogén diéta nagyon zsíros, de sok epilepsziás betegnek a tünetek enyhítését, vagy a tünetmentesség elérését segíti elő. pl:http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/ketocal_41_vanilia_izu/201208
Szondatáplált gyermekeknél sajnos igen gyakori tünet a hányás. Ennek hátterében (sok egyéb lehetséges ok mellett) gyakran állhat a rosszul megválasztott tápszer. Érdemes próbálkozni, és nem leragadni egy termék mellett. Saját keserű tapasztalat, hogy az orvosok kénytelenek általánosítani, és nehezen hiszik el, hogy a gyermek nem jól tolerál egy statisztikailag neki "legjobbként" kijelölt tápszert.
A természetes alapanyagokból főzött házikoszt ideális étel lenne (jobban ki lehetne próbálni, mire allergiás esetleg a beteg, mire nem), de ha valamilyen okból törekedni kell a kis térfogatra egy-egy étkezésnél, akkor kiütéssel győz a tápszer.
Illetve, ha pumpás etetés van, akkor is csak a tápszer az esélyes, a "rendes" élelmiszerek elaakadnak a szerelékben még jó hígítás mellett is.
Ha pedig jejunális (vékonybeles) szondáról beszélünk, akkor ún. előemésztett ("peptisorb") tápszerre van szükség, és akkor kifejezetten a speciális készítmények jöhetnek csak szóba (s persze a pumpás adagolás).
Tápszerfajták, amelyekről én tudok eddig: hidrolizált, előemésztett, aminosavas, ketogén. Vannak még kifejezetten a hízást elősegítő, és/vagy rostdús termékek is (pl. Infatrini)
[Példákat a Nutricia palettájáról tudok hozni, mert azokat ismerem. Érdemes kutatni, mert más cégek is vannak (pl. Fresenius Kabi), s lehet, hogy épp az ő tápszerük lesz a megfelelő.]
Hidrolizált: tejből készítik, fehérjelebontó eljárásokkal, ehhez adagolnak még különböző egyéb alapanyagokat. Az enyhébb tejallergiáknál jól használhatóak. pl: Milumil Pregomin http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/milumil_pregomin/200990
Előemésztett: idegen szóval "peptisorb"; a vékonybeles szondákba csak ez kerülhet, hiszen a gyomor emésztő funkciója itt kimarad. pl: Infatrini Peptisorb
http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/infatrini_peptisorb/201203
Aminosavas : elementáris (elemi szintű) táplálásra való, hipoallergén, számtalan allergiára jó, mert alap építőkövekből, aminosavakból "rakták össze", és nem tejből hidrolizálták. Aki nagyon allergiás, annak a hidrolizálás (lebontás) is kevés.
[Nem tudom, mert sosem kérdeztem erről orvost, de lehet, hogy akár ez is mehet jejunális szondába?!?] pl. Neocate LCP
http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/neocate_lcp/200345
Ketogén: epilepszia esetén releváns; a ketogén diéta nagyon zsíros, de sok epilepsziás betegnek a tünetek enyhítését, vagy a tünetmentesség elérését segíti elő. pl:http://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/ketocal_41_vanilia_izu/201208
Szondatáplált gyermekeknél sajnos igen gyakori tünet a hányás. Ennek hátterében (sok egyéb lehetséges ok mellett) gyakran állhat a rosszul megválasztott tápszer. Érdemes próbálkozni, és nem leragadni egy termék mellett. Saját keserű tapasztalat, hogy az orvosok kénytelenek általánosítani, és nehezen hiszik el, hogy a gyermek nem jól tolerál egy statisztikailag neki "legjobbként" kijelölt tápszert.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)